2019. december 11-én, szerdán délután mutatták be Budapesten, a Teleki László Alapítvány székhelyén azt a kőleletet, amelyet 2016-ban és idén ősszel tártak fel a romániai Borosjenőn.
Az Aradhoz közeli Borosjenőn (Ineu) lévő várkastélyban előbb 2016-ban, majd 2019 őszén (immár a magyar kormány által életre hívott Rómer Flóris-terv finanszírozásában és a Teleki László Alapítvány lebonyolításában) megtalálták az egykor a településhez közel állt monostor, Dénesmonostora kőmaradványait.

A borosjenői vár falaiból előkerült leletanyag az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttese a szűkebb régióban, de jelentősége messze túlmutat ennek határain.

A leletről:

A dénesmonostorai kolostorból eddig egyetlen lelet volt ismert: egy szirént ábrázoló faragott kő, amelyet ugyancsak a borosjenői vár falában találtak, az épület 1870-es években zajlott felújításakor. (A várkastély történetéről bővebben alább olvashat.)

A szirén Budapestre került, ma is látható a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán. Az, hogy most meglelték „társait”, komoly szenzáció, mivel a hajdani Maros-völgyi kolostorláncból alig maradt ránk tárgyi emlék, ahogyan az Árpád-kor dél-magyarországi, alföldi építészetéről is alig rendelkezünk kézzelfogható emlékkel.

A Maros völgyében az 1000-es, 1100-as években alakult ki egy sűrű szövésű, elsősorban bencés monostorokból álló lánc. Ezek közül némelyik – több mint fél tucat – az erdélyi hegyek felől az alföld felé irányuló sószállításba is bekapcsolódott, fontos kereskedelmi hely volt, így komoly gazdagságra tett szert. Közéjük tartozhatott a Borosjenő határában valaha állt Dénesmonostora is (melyet azonban feltehetően nem a bencések, hanem a Magyarországon kevésbé ismert ágostonrendi kanonokok, más néven karingesek alapítottak). A mostani lelet bizonyítja a feltevést, hogy Dénesmonostora is szedhetett sóvámot: a faragott kőanyag arra utal, hogy a monostor rendkívül igényes és drága épület lehetett, amelynek művészeti megoldásait a korban csak a legelőkelőbb egyházi-gazdasági központokban – például Egerben, Székesfehérváron – alkalmazták.

A Szentháromságnak ajánlott Dénesmonostorát először 1199-ben említik; a monostor a 16. századra elnéptelenedett. A román kori kolostor romjait a 19. század végén Rómer Flóris és Márki Sándor történészek még látták a szomszédos Bokszeg irányában és rajzi vázlatokat is készítettek róla. Kolozsvári régészek idén újra megkezdték feltárását, egyelőre pontos helyének meghatározását végzik, az ásások várhatóan jövőre kezdődnek.

A monostor építőanyaga a környező területek épületeibe kerülhetett – köztük a borosjenői várba, amelyet a kisváros önkormányzata nemrég kezdett felújítani. Ehhez kapcsolódóan régészeti és művészettörténeti kutatások is kezdődtek. Már a 2016-os falkutatások alkalmával kiderült, hogy a vár 1530-40-es évekbeli bővítésekor korai, román stílusú, az 1200 előtti évtizedekben készült faragványokat használtak fel építőanyagként. 2016-ban 9 korai faragványt sikerült kiváltani, köztük számos elsőrangú színvonalat képviselő oszlopfejezettel. Kiemelkedik közülük egy palmettás, valamint egy akantuszlevelekkel díszített oszlopfejezet. Ezek mellett előkerült egy másik palmettás díszű és két kocka-oszlopfejezet, egy sarokleveles lábazat meg néhány oszloptörzs-töredék, némelyiküket fehér travertinből faragták.

2019-ben 14 kisebb-nagyobb kőelemmel bővült a lelet-együttes, köztük két oszlopfejezettel, az egyiket igen szép akantuszkompozíció díszíti, a másik egy kockafejezet. Felbukkant egy indadíszes faloszloplábazat is. Talán a legkülönlegesebb darab egy hatszirmú virágot ábrázoló kő, eredeti festéssel. Előkerült több összeillő párkányelem, illetve talán a kolostor egy nagyobb kapujának egy íves töredéke, s egy kisebb kapu szárának a részlete. Ezek mellett több olyan értékes faragványt azonosítottak be, amiket nem lehetett kiváltani: a főbejárattól északra egy hajdani kapulábazat (stukkó-rátétes farkasfog-frízzel), az eredeti nyugati kapu betömésében egy kötegpillér rétegköve, míg az északnyugati torony pincéjében két korabeli festést hordozó kőlap. Ezekenkívül számos kisebb-nagyobb középkori faragvány van a falakban a kolostorból, esetleg a mai vár korábbi, elbontott részeiből vagy a szintén csak említésből ismert borosjenői késő középkori ferences custodia épületeiből.

A kiváltott kőfaragványok az aradi múzeumba kerültek. A kutatás résztvevői szeretnének a restaurálandó faragványokból egy több helyszínen bemutatható kamara-kiállítást szervezni, ám az anyag végső kiállítási helye a helyreállított borosjenői vár lenne. A helyreállítási munkák reménybeli 2020-as elkezdésével számos hasonló emlék felbukkanására lehet számítani. A Teleki László Alapítvány tervbe vette egy átfogó régészeti program beindítását, mely Erdély és a Partium korai kolostorait tárná fel (Ajtonymonostor, Bulcs, Kolozsmonostor, a meszesi kolostor és Dénesmonostora).

A borosjenői várkastély
Az először 1214-ben említett Borosjenő település 1387-ben került a Losonczi család birtokába, s először 1474-ben említik itt a család castellumát. Az 1530-40-es években a Losonczi család a reneszánsz várépítészet szellemében kibővítette és saroktornyokkal megerősítette a Fehér-Körös partjára épített várat. 1552-ben, Losonczi István halála után a várat a Habsburg Ferdinánd pártján álló özvegye és lányai örökölték, ám 1565-ben elfoglalta János Zsigmond erdélyi fejedelem, s ettől fogva a Török- és a Habsburg-birodalom illetve az Erdélyi Fejedelemség ütközőzónájában álló erősség folyamatosan változtatta a tulajdonosát. 1566-ban elfoglalta a török, de 1595-ben megszerezte Báthory Zsigmond fejedelem, majd az 1630-40-es években, I. Rákóczi György idején impozáns, négy sarokbástyás erődítmény épült köréje. 1658 és 1693 között újra török kézen volt, s ekkor egy mecsetet is építettek mellé, melyet az 1950-es években bontottak el. A török visszaszorítása után, az 1730-as években a vár elveszíti a katonai jelentőségét, 1742-ben a Péterfy-, majd 1808-ban az Atzél család birtokába jutott az egyre romosodó épület. 1870-72 között tulajdonosa, Atzél Péter ingatlanbefektetésként historizáló stílusban újjáépíttette a várromot Karl Hantelmann hamburgi építésszel, s az épület ekkor nyerte a mai formáját. Atzél 1874-ben eladta a hadseregnek a várat, amely rövidesen lemondott róla, s a hatalmas épületben 1904-ben fogyatékos gyerekek számára rendeztek be intézetet, mely 1998-ig működött.

Fotók: Mudrák Attila
A műemlék tervezett felújításához kapcsolódó kutatásban Módy Péter kőrestaurátor, Kovács Zsolt, Weisz Attila és Szekeres-Ugron Villő művészettörténészek illetve Keresztes Melinda helyi történész-hallgató vett részt, az aradi múzeumot Florin Mărginean régész képviselte.

Sajtóvisszhang

Index:

https://index.hu/kultur/2019/12/06/borosjeno_denesmonostori_apatsag_magyar_nemzeti_muzeum_kofaragvany/

Építészfórum:

http://epiteszforum.hu/csak-eger-es-fehervar-vetekedett-veluk–kulonleges-kolelet-borosjenorol

Erdély.ma:

https://www.erdely.ma/a-sziren-mar-nincs-egyedul-kulonleges-arpad-kori-kofaragvanyok-kerultek-elo-a-romaniai-borosjenon/

Aradi Hírek:

http://www.aradihirek.ro/muzsa/a-magyar-allam-segitsegevel-ujitjak-fel-a-borosjenoi-varat

Szabadság.ro:

http://szabadsag.ro/-/arpad-kori-kulonleges-kofaragvanyok-kerultek-elo-borosjenon

Maszol.ro:

https://www.maszol.ro/index.php/kultura/119799-budapesten-is-bemutatjak-a-borosjen-i-k-faragvany-leleteket

Épülettár:

http://epulettar.hu/cikk/borosjeno-kulonleges-arpad-kori-kofaragvanyok-kerultek-elo

Krónika.ro:

https://kronikaonline.ro/kultura/ertekes-kofaragvanyokra-bukkantak-a-borosjenoi-var-falkutatasakor

Erdélyi Krónika:

https://erdelyikronika.net/2019/10/ertekes-kofaragvanyokra-bukkantak-a-borosjenoi-var-falkutatasakor/

Transindex:

http://multikult.transindex.ro/?hir=11289

Nemzeti.Net:

https://nemzeti.net/a-sziren-mar-nincs-egyedul-kulonleges-arpad-kori-kofaragvanyok-kerultek-elo-a-romaniai-borosjenon-15094713.html

Erdély Online:

https://www.erdon.ro/kultura/kulonleges-12-szazadi-koleleteket-tartak-fel-borosjenon-2564373/

Tiszatáj Online:

http://tiszatajonline.hu/?p=127199

Múlt-kor:

https://mult-kor.hu/megtalaltak-a-borosjenoi-szirentarsait-erdelyben-20191213

Népszava:

https://nepszava.hu/3060380_kulonleges-12-szazadi-koszireneket-tartak-fel-arad-kornyeken

Magyar Nemzet:

https://magyarnemzet.hu/kultura/kulonleges-12-szazadi-koleleteket-tartak-fel-a-romaniai-borosjenon-7583450/

The Word News:

https://theworldnews.net/hu-news/rendkivuli-kofaragvanyok-kerultek-elo-a-romaniai-borosjenon

Origo:

https://www.origo.hu/tudomany/20191212-a-borosjenoi-egykor-a-kornyek-egyik-leggazdagabb-monostora-lehetett.html