A Magyar Kormány, felelősséget érezve külhoni nemzettársaink sorsa, életkörülményei, valamint kulturális örökségünk fennmaradása iránt, 2015-ben elindította a Rómer Flóris Tervet.

A Rómer Flóris Terv fő céljai:

– a külhoni magyar vonatkozású épített kulturális örökség értékeinek feltárása, megismerése, tudományos igényű kutatása és dokumentálása;
– az emlékek méltó állapotban tartásának segítése, helyreállítása, konzerválása, restaurálása;
– a műemlékek megismertetése tudományosan megalapozott tájékoztató dokumentumok közreadásával, hozzáférhetővé tételük, gondozásuk segítése, a program eredményeinek ismertté tétele.

A Rómer Flóris Terv szolgálni kívánja a külhoni magyarság érdekeit:

– közvetlenül, a közösségek használatában levő épületek állapotának javításával, valamint a támogatás révén munkalehetőség biztosításával;
– a helyreállított műemlékek növekvő turisztikai potenciálja révén a gazdasági megerősödés serkentésével;
– a műemlék-helyreállítás gyakorlatának átadásával, piacképes szakmai tudást közvetítve.

A Rómer Flóris Terv célkitűzéseinek teljesülése ugyanakkor nem kizárólag a külhoni magyarság számára fontosak. A külhoni kulturális emlékek feltárása, megóvása és ismertté tétele az egyetemes magyarság érdeke is, hiszen a magyar kultúrkörbe tartozó emlékek tekintélyes része határainkon kívül esik. Hiányukban nem értelmezhető és értékelhető érdemi módon kulturális örökségünk.

A Rómer Flóris Terv működése:

A Rómer Flóris Terv gazdája a Miniszterelnökség. Az éves tervre és forrásfelosztásra bíráló bizottság tesz javaslatot, amelynek elnöke a kulturális örökség védelméért felelős helyettes államtitkár, tagjait az érintett tárcák és szakmai szervezetek delegálják. A Bizottság javaslatainak figyelembe vételével a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettessel egyetértésben a miniszterelnökséget vezető miniszter dönt a források felhasználásáról. A Terv megvalósítását a Teleki László Alapítvány végzi.