A települést 1211-ben Tecu néven említik először. Kiváltságait 1329-ben kapta Károly Róbert királytól, városi ranggal. Técső az öt máramarosi koronaváros egyike volt. A település első templomát valószínűleg a XIII. század végén építették. Kibővítésére 1748-ban, tornyának felépítésére 1810-ben került sor. A központban álló nagyméretű, egyhajós templomhoz félköríves diadalívvel egyenes záródású szentély csatlakozik, amelyhez északról egy vele azonos hosszúságú sekrestye tartozik. A szentélyét keleti felől két gótikus mérműves ablak, délről pedig két félköríves barokk stílusú ablak világítja meg. A szentélyt bordás keresztboltozat fedi, a templomhajó déli falában egy csúcsíves és két barokk stílusú ablak van. A templom négy fiatornyos csúcsos sisakja késő barokk stílusú. A hajót párját ritkítóan szép kazettás, festett famennyezet fedi, amely 1748-ban készült.

A templom állagvédelme érdekében 2014. óta folyamatosan helyreállítási munkákat végeznek, melyek során – restaurátori kutatást követően – a hajó és berendezésének helyreállítása, a tetőszerkezet megerősítése, és az épület körüli szivárgórendszer építése megtörtént.

2016-ban tovább folytatódott a templom festőrestaurátori kutatása és restaurálása, és a belső tér alapvetően szakipari jellegű helyreállítása.

A kutatás ebben az évben a belső térben a szentélyre fókuszált. E munka eredményeként a szentély északi falán, a boltozati zóna homlokfelületén egy utolsó vacsora jelenet került elő, melynek szilárdítása és részleges tisztítása megtörtént. A keresztboltozaton megtalált 16.-17. századi ornamens díszítőfestés festőrestaurátori helyreállítása mellett sor került a szentély két keleti 14. század eleji, mérműves ablakainak kőrestaurátori helyreállítására tisztítással, némi kőstukkó kiegészítéssel és új üvegfelületek elhelyezésével. A szószékre vezető falazott lépcső tömbjéből kiemelték a valószínűleg a 16., esetleg a 17. században készített reneszánsz kő szószékkosár néhány festett elemét, melynek részleges felületkutatása is megtörtént. A növényi díszítésű elemek mellett az egyik elemre Técső városának címerállatát faragták rá, valamint néhány felirat-töredékes kőelem is előkerült.

A korábban, kb. 10 évvel ezelőtt, értéktelen fa lambéria burkolattal borított két 19. századi bejárati ajtó kibontása, kiszabadítása és farestaurátori módszerekkel történő helyreállítása megtörtént. Megtörtént a templom a szentély és az egykori sekrestye belső falfelületeinek vakolatjavítása, festése is. E munka közben a szentély boltozat alatt az Utolsó vacsorát ábrázoló középkori freskó részletet tártak fel.

A jövőben befejeződhet a feltárt falképek restaurálása, és megtörténhet a reneszánsz szószékkosár (részleges) rekonstrukciója. Egy jövőbeni, felújító helyreállítás során feltétlenül vissza kell térni a 18. századi festett kazettás mennyezet fa-, és festőrestaurátori restaurálására, helyreállítására is.

A 2017. évi Rómer Flóris Terv támogatásból a középkori feltárt falképek restaurálása és a keleti ablakok kibontása valósult meg, valamint sor került a faragott kőrészletek tisztítására, restaurálására is.

Építőipari kivitelezés: Stark István vállalkozó

Fa és kőrestaurálás: Szabó József restaurátor

Falképrestaurálás: Lángi József festő-restaurátor