Tancs (Tonciu) falu Maros megyében, Szászrégentől nyugatra fekvő kis település.

A templom feltehetően a 15. század első felében épült. Téglány alaprajzú hajójához sokszögesen záródó szentély csatlakozik. A hajóba nyugat és dél felől nyílik csúcsíves, gótikus kőkerettel díszített bejárat. Az ablakok mérműves kőkeretűek. A tatárok 1661-es dúlása után a minden bizonnyal leégett templomot 1663-ban javították. A vélhetőleg korábban is síkfödésű hajó feletti famennyezet nem sokkal később, 1676-ban készült, feltehetően Parajdi Ilyés János munkája. A szentély eredetileg bizonyosan boltozott volt, ennek nyomai azonban csupán az épület kutatása során került elő. A templom értékes berendezési tárgyainak sorát gyarapítja a Sipos Dávid által készített kő szószék, valamint a szentély déli fala mentén álló, rokokó hátaspad, amelyet Nagyercsei Balogh Mihály készített.
A templom tetőzetét az 1950-es években teljesen újjáépítették, elbontva a gótikus jellegű tetőszerkezetet, amelyből csak a födémgerendaként is működő kötőgerendák maradtak meg.
A torony építésének igénye 1912., a templom előtt álló harangláb összeomlása után merült fel. Az 1920-as években megépül a torony alsó két szintje, azonban az építés befejezésére csak az 1990-es években kerül sor.
A kétállószékes, fiókváltós rendszerű tetőszerkezet szarufái rendkívül gyengék, az oldalhornyolt szalagcserépnél nehezebb, jobb minőségű fedést nem bírnak el. Beázások és súlyos rovarfertőzés érte a szerkezetet. A hajó és a szentély csatlakozásánál, a nyugati oromfal mentén, valamint a szentély tetőgerincének keleti végén olyan mértékű szerkezeti károk keletkeztek, amelyeket csak teljes körű felújítás, vagy inkább újjáépítés során lehet orvosolni. A héjazaton is sok hiba, hiány keletkezett, a rendszeres pótolgatás, javítás ellenére. A folyamatos beázás károsította az értékes famennyezetet. Az épület állapota a 2010-es évek közepére veszélyeztetetté vált.
Az épület falait, különösen a hajó déli falának keleti részét és a nyugati fal déli részét jelentős méretű repedések szabdalják. Nem újkeletűek, többszöri javítást követően ismételten megjelentek.

A templom tetőzetét 1923-ban teljesen újjáépítették, elbontva a gótikus jellegű tetőszerkezetet, amelyből csak a födémgerendaként is működő kötőgerendák maradtak meg. A kétállószékes, fiókváltós rendszerű tetőszerkezet szarufái rendkívül gyengék, az oldalhornyolt szalagcserépnél nehezebb, jobb minőségű fedést nem bírnak el. Tekintettel a tetőzet kritikus állapotára sürgős beavatkozásra van szükség.
A teljes körű helyreállítás előkészítéseként, a Rómer Flóris Terv támogatásából, a templomról építészeti felmérés és szerkezeti szakvélemény készült. A sürgősen elvégzendő munkálatok a tetőszerkezet ideiglenes megerősítésére, az azt megelőző tartószerkezeti szakvélemény elkészítésére, illetve a héjazat ideiglenes javítására terjedtek ki. Elkészült a templom építészeti felmérése, építéstörténete, történeti adattár, falkutatási és rétegtanvizsgálati jelentése, a fedélszerkezet faanyagának biológiai vizsgálata, a festett faberendezések restaurátori vizsgálata, geodéziai, topográfiai felmérése.

Építéstörténeti jelentés Kósa Béla művészettörténész
Fedélszerkezet faanyagának biológiai vizsgálat dokumentáció – Fornax Kft, Mihály Ferenc
Geodéziai, topográfiai felmérés – AgyTop Kft
Helyreállítási és megerősítési tervdokumentáció – Consolidem Kft., Makay Dorottya tartószerkezeti tervező

A Rómer Flóris Terv 2016-os nyílt felhívásán kapott támogatásból elkészült a teljes körű helyreállítás előkészítéseként a tetőszerkezet ideiglenes megerősítése és a héjazat javítása, amelynek révén elhárult a tetőszerkezet összeomlásának veszélye, valamint megszűntek a beázások. Megvalósult az építészeti felmérés M=1:50 léptékűvé fejlesztése, és a tartószerkezeti szakvélemény. Régészeti felügyelet mellett megtörtént az alapfalak feltárása.

A 2017. évi támogatásból elkészültek a hiányzó szakvélemények és dokumentációk, továbbá tervek, valamint megindult a tetőszerkezet helyreállításának és a templomon elvégzendő restaurálási munkák előkészítése, anyagvásárlás.