Péder község Kassától 29 km-re délnyugatra a Bódva jobb partján. 1275-ben “Pudur” néven említik először.

Péder temploma XIII. századi, hajójához egyenes záródású dongaboltozatos apszis csatlakozik, a hajót az északi oldalon mellékhajó bővíti. Kisebb méretű rézsűs ablakai és befalazott déli bejárata a román kori periódust, nagyobb szegmensíves ablakai, szószékkoronája a barokk építési periódust mutatják. A hajófalak belső vakolata gótikus falképtöredékeket takar. Fatornya helyett 1923-ban kőtornyot építettek.

A templom általánosan rossz állapotban van. Műpala tetőhéjazata valamint csapadékvíz elvezető rendszere egyaránt elavult. A templom falai erősen nedvesednek, állapotukat károsan befolyásolja a helyenként műanyag festékkel kevert cementes külső vakolat, a belső tér olajfestése, az épület környezetében a terep rendezetlensége. A templom mielőbbi teljes külső és belső állagmegóvásra-felújításra szorul.

A régészeti feltárás lebonyolítását és a dokumentáció elkészítését a kassai Műszaki Egyetem Művészeti Tanszékének munkatársai végezték el: Mgr. Tajkov Péter PhD – ásatásvezető régész, Balogh Árpád – technikus. A geodéziai felmérést a Geotop s.r.o. cég készítette el.

A feltárás során sikerült azonosítani a korábbi építési fázist, amely egy kisebb méretű, kváderekből (mésztufa) épített templomot jelent (a hajó belmérete: 5,7 x 4,3 m). Ez idáig nem sikerült azonosítani a hozzá tartozó szentély formáját és méreteit. Ahogy az alapozásba másodlagosan elhelyezett sírkő töredék is jelzi, az eredeti templom egy már létező temető területén épült fel. II. Béla érme segíti az épületnek a 12. század közepére, esetleg a század második felére történő keltezést. A farkasfogas töredék (előzetes vizsgálatok alapján andezitből készült) keltezése akár a 11. század végére is kitolható.

A Teleki László Alapítvány 2016-ban elkészítette a templom régészeti kutatását.

A 2017. évi támogatásból az épület felújítási munkáit megelőző kutatási dokumentálása történt meg.

Építéstörténeti kutatás: Krcho János