Harcó a Székely Mezőségen – Marosszék Maroson túli része –, Mezőpanit északi szomszédságában fekszik. A környék legkisebb településének első okleveles említése Hudzov néven történik az 1332-es pápai tizedjegyzékben, ahonnan Mihály nevű plébánosa is ismert.

Református temploma a település feletti nyugati domboldalon fekszik; téglalap alakú hajóból, félköríves szentélyből és a hajó déli homlokzatához épített kisméretű toronyból áll. Orbán Balázs leírása szerint a templomnak „diadalíve mai napig megőrizte eredeti félköríves formáját, boltozatát és köríves ablakait, melyek a kora román ízlés modorában középről ki- és befelé öblösödnek. Később gótikus stílusban átépíthették, erre vallanak déli kapujának gótikus stílusjegyei, de szentélye eredeti maradt.” A szentély boltozatának és a diadalívnek lebontása, a románkori ablakok átalakítása, valamint a déli gótikus kapu elbontása minden valószínűség szerint a XIX. század közepére-XX. század elejére, a torony építésének időpontjára tehető.

A falkutatás leírása
A templom és a torony téglából épült. A templom falazata azonos méretű téglák, a lábazati résznél idomtéglák használatával készült – hasonlóan a közeli Marosszentanna református templomáéhoz. (A két templom szentélyének rendkívül hasonló alaprajza további összefüggéseket sejtet.)
A falkutatás során, a szentélybelsőben nyitott kutatóablakokban a jelenlegi vékony, meszes vakolat és néhány meszelt réteg alatt egy elsimított, mészben dús, jó megtartású vakolatot találtak. A vakolat sárgás árnyalatú, jól elsimított felületén festett réteget, barnás árnyalatú felületén vöröses, fehér és fekete figurális színtöredékeket fedeztek fel. A falfestmény töredékes állapota részben annak köszönhető, hogy a vakolat átégett, részben pedig annak, hogy nagyrészt szekkó technikában lett felhordva. A freskót hordozó vakolat 1-1,5 méter széles sávban található meg, az északi oldaltól a diadalív déli pilléréig. A szentélyzáródás északkeleti oldalán a vakolat alól egy befalazott üreg vált láthatóvá. Az üreg szélein a téglákat elbontották, ezért eredeti funkcióját nehéz beazonosítani, de elhelyezkedéséből ítélve itt lehetett a szentségtartó. Kürölötte a vakolaton égés okozta elszíneződés figyelhető meg. A keleti és a déli ablak között egy álló alak körvonalai láthatók. A diadalív déli pillérén egy más jellegű, szintén figurális falképtöredéket sikerült beazonosítani: egy könyvet tartó glóriás alak körvonalait. A falfestményt egy vastag, textúrás, meszelt rétegre festették szekkó technikával, színei a vörös különböző árnyalatai és a sárgásbarna.
A hajóban nyitott kutatóablakokban a jelenlegi vakolat alatt történeti vakolatfelületeket azonosítottak be, de felületükön festésre utaló nyomot nem találtak.
A külső falfelületeken végzett falkutatás során az alsó lábazati részeken egy 2-3 cm vastag, egységes vakolatot találtak, amelyet az utolsó felújításkor hordhattak fel. Az északi oldalon, az eresz alatti 80 cm-es sávban a téglafalazat nem egyenletes, feltehetőleg a falkoronát magasították vagy módosították. Ezen a szakaszon is egyetlen, a jelenlegi vakolatréteget találtak.
A szentély északi oldalán található szentségtartó kibontásakor egy fadarabra feljegyzett évszám került előt – 1878 –, amely valószínűleg a szentély átalakításának időpontját jelöli.

Elvégzett műveletek
1. A munkálatok első fázisában összeállításra került a restaurálási terv, amelynek keretében vakolat- és pigmensmintákat vettek és vizsgáltattak be; a helyszínen konzerválási és restaurálási próbákat, az oldalfalak felületeiről pedig – a javasolt beavatkozásokkal – kártérképeket készítettek. Az összeállított dokumentáció a bukaresti Restaurátori Szakbizottsághoz lett felterjesztve engedélyeztetés végett.
2. Megtörtént a rossz állapotú falképek konzerválása, valamint a falkutatás által behatárolt eredeti vakolatréteg feltárása és konzerválása.

A falfelületek állapota sürgősségi konzerválást igényelt, amelynek keretében a következő műveletek kerültek elvégzésre:
– A vakolatszélek szélezéssel való rögzítése a teljes felületen, anyagában színezett, 1:2,5 arányú mész-homok vakolat felhasználásával. A szélezett felületek visszakaparása a későbbi vakolatkiegészítések tapadása érdekében.
– Az elvált, kitáskásodott vakolatfelületek rögzítése PLM márkájú injektálóhabarccsal, amely egy alkoholos vízzel végzett előnedvesítés után lett befecskendezve. Az olyan felületeken ahol az elválás nem volt nagymértékű Primal műgyanta került befecskendezésre.
A sürgősségi beavatkozások után megtörtént a felület teljes tisztítása és a vakolathiányok tömítése. A kis üregek tömítése az eredeti vakolat szintjén, a színkiegészítés elvégzésére 1:2 arányú mész-homok vakolattal történt. A nagy hiányok egy szint alatt felhordott, felületében visszakapart, anyagában színezett vakolattal kerültek tömítésre. A falkép egyes részletein – ahol értelmezhető formák maradtak meg – színkiegészítést és retust alkalmaztak.

A harcói református templom falkutatása és állagmegóvása a Rómer Flóris Terv keretében valósulhatott meg. A munkálatokat a Teleki László Alapítvány lebonyolításában az Imago Picta K.F.T. végezte. Restaurátor: Pál Péter.

A 2017 évi támogatásból elkészült a templom körüli vízelvezetés kivitelezése, lábazati vakolat eltávolítása, illetve megtörtént a templombelső betonpadlójának eltávolítása. Készült továbbá egy művészettörténeti tanulmány, faanyagvédelmi szakvélemény és koncepcióterv a templom felújításához.

Kivitelezési munkálatok: Domino Construct Kft