Évindító beszélgetés Dr. Diószegi Lászlóval, a Teleki László Alapítvány igazgatójával a borsi Rákóczi-kastélyról, a Népi Építészeti Programról és a Rómer Flóris-tervről.

A pandémia, az orosz-ukrán háború, a gazdasági válság sok nehézséget okozott 2022-ben a Teleki László Alapítvány munkájában is. Ennek ellenére folytatódtak a határon túli felújítások, a borsi Rákóczi-kastély kiemelkedően teljesít, a Népi Építészeti Program iránt pedig továbbra is nagyon nagy az érdeklődés. Erről és sok minden másról beszélgettünk Dr. Diószegi Lászlóval, a Népi Építészeti Program és a határon túli magyar műemlékek felújításáért létrejött Rómer Flóris-terv lebonyolítását, illetve – egy Szlovákiában bejegyzett nonprofit cégen keresztül – a borsi Rákóczi-kastély üzemeltetését végző Teleki László Alapítvány igazgatójával.

Kezdjük Borsival! II. Rákóczi Ferenc szinte teljes egészében magyarországi forrásból felújított reneszánsz szülőházát 2021 júniusában adta át Zuzana Caputova szlovák és Áder János magyar köztársasági elnök. „Korábban azt gondoltuk, maga a felújítás lesz a legnagyobb feladat, de mostanra látjuk, hogy a kastély működtetése legalább akkora – mondja az igazgató. – Borsiban üzemeltetnünk kell egy kulturális intézményt, vagyis a Rákóczi három születése című kiállítást és a további attrakciókat, a szabadulószobát, a virtuálisvalóság-játékot, a körpanoráma-vetítőt, emellett működtetjük az éttermet és a szállodát is. Azt korábban is tudtuk, hogy – az ukrajnai háborútól függetlenül – a kastély fenntartására biztosított magyar kormányzati támogatás időszakos lesz: a borsi kastélyt nem lehet úgy fenntartani, mint a hasonló magyarországi kulturális létesítményeket, amelyek jóval nagyobb támogatást kapnak. Úgy kell gazdálkodnunk, hogy már most elérjük a 60 százalékon felüli saját bevételt.”

Hogy ez megvalósuljon, ahhoz komoly gazdasági stratégiát kellett alkotniuk, derül ki Diószegi László szavaiból. Forgalomnövelő beruházások valósultak meg, és továbbiakat is terveznek. Muszáj ugyanis olyasmit kínálni, amiért a látogatók minél nagyobb számban jönnek Borsiba. Nyáron létrejött a vízi tábor, ami a nyári időszakban jól működő attrakció.
„Szeretnénk minél inkább hasznosítani a kastély mellett folyó Bodrogot, és a vízi turizmusban van potenciál – magyarázza Diószegi László. – A jövőben a kerékpáros turizmust is szeretnénk fejleszteni. Terveink között szerepel a kastélyban működő Brigadéros Hotel mellett egy olcsóbb szálláshely kialakítása is. Tervezzük ezenkívül wellness-szolgáltatás beindítását a kastély szomszédságában, mert úgy látjuk, hogy télen enélkül nem lehet elég vendéget idevonzani.”
Egyébként a Rákóczi-kastély látogatottsága kiemelkedő: a kiállításra és az egyéb attrakciókra csaknem 57000 látogató váltott jegyet a nyitás óta, mindezt úgy, hogy közben volt egy pandémiás időszak. De a Kastélyközpontban nagyon büszkék a rendezvényekre is: 2022 márciusában, II. Rákóczi Ferenc születésnapján zarándokvonat indult Budapestről Borsiba. Az útra minden jegy elkelt, a helyszínre érkező más vendégekkel együtt ezren vettek részt az ünnepségen. A zarándokvonatot idén is elindítják. Fontos az is, hogy Borsi valódi kulturális központtá váljon. Ezt szolgálják a kastélyban rendezett kulturális programok.

A Teleki László Alapítvány másik kiemelkedő projektje a Népi Építészeti Program, amelynek lebonyolítását 2019 óta végzik. Az eredetileg másfél milliárd forintból működő program keretét a gazdasági válság miatt egymilliárd forintra mérsékelte a magyar kormány, ám úgy tűnik, egyelőre ez is elegendő arra, hogy folytatódjon a 2019-ben elkezdett növekedési pálya.
„A program keretében támogatási kérelmet igénylők száma folyamatosan emelkedik, és tapasztalatunk szerint a kérelmek minősége is egyre magasabb – mondja a Teleki Alapítvány igazgatója. – A programban dolgozó bírálóbizottság nagyon rigorózus, tényleg csak a hibátlan, mind anyaghasználatban, mind kivitelezésben kifogástalan felújításokat támogatja. De szerencsére nagyon sok kérelem felel meg a feltételeknek, és egyre több magyarországi népi építészeti emlék újul meg részlegesen vagy teljeskörűen. Jó másfél tucatot be is mutattunk a tavaly kiadott Élhető örökség című kötetben.”

2022 őszén megtartották az első utazó népi építészeti konferenciát is, amelynek útja a Sokorói-dombság településeire vezetett. A résztvevők itt helyben, „élőben” találkozhattak olyan népi építészeti emlékekkel, amelyek a program keretében újultak meg. „A konferencián különösen jó volt látni, hogyan lesz a megóvásra érdemes népi építészeti épületekből ma is használható, lakható ház – mondja Diószegi László. – Több olyan épületet is láttunk, amelyet lakóházként vagy nyaralóként használnak a tulajdonosaik, vagyis nem halott múzeumok lesznek a felújítás után.”

Diószegi László továbbra sem tett le arról, hogy a Népi Építészeti Program munkáját a jövőben határon túlra, elsősorban Erdélyre is kiterjesszék. Az alapítvány meglévő kapcsolatrendszere már akár most lehetővé tenné egy ottani pilot projekt beindítását, ami azért is kívánatos lenne, mert Erdélyben rengeteg az értékes népi építészeti emlék, sok helyen „egész faluképeket lehetne még megmenteni”, ahogy az alapítvány igazgatója fogalmaz. 2022-ben konferenciát is szerveztek Erdélyben, erdélyi szakemberekkel: amint lehetőség nyílik a megvalósítására, az ottani népi program bármikor elindulhatna.

És ha már határon túl járunk: a Teleki Alapítvány legrégebben futó programja a szintén kormányzati támogatásból működő Rómer Flóris-terv, amely a határon túli magyar épített örökség megmentését végzi. Ennek a támogatása tavalyelőtt még 500 millió forint volt, tavaly 250 millió, ez idén 150 millió forintra csökken. „Értem, hogy a gazdasági válságban figyelni kell minden forintra, de bízom benne, hogy a Rómer Flóris-terv támogatása megmarad, és a jövőben újra emelkedik – mondja az igazgató. – Az egész költségvetést nézve még az 500 millió sem túl nagy összeg, viszont nagyon sok mindent meg tudunk valósítani belőle. A mostani keret arra elég, hogy a már futó programjaink közül befejezzük azokat, amelyek valamiért sürgősek – például mert egy templomot be kell fedni, vagy egy épületet statikailag meg kell erősíteni, megmentve a pusztulástól.”

A Rómer Flóris-tervvel kapcsolatban ki kell emelni két helyszínt, a kárpátaljai Kismuzsalyt és az erdélyi, kalotaszegi Magyarvistát. A kárpátaljai helyszínen áll az a romtemplom, amelyet az 1700-as évekből Erdélyből visszavonuló lengyel csapatok gyújtottak fel. Az épület évszázadok óta tető nélkül árválkodott, ennek ellenére csodás állapotban maradt meg: valódi építészeti kuriózum, szép és monumentális műemlék, amelynek felmérésén, restaurációjának megszervezésén a Teleki Alapítvány már 2016 óta dolgozik. A nagyjából 40-50 millió forintot igénylő ambiciózus tervek – teljes, kiegészítő felújítás, illetve a későbbi zarándokhely kialakítása Szarvas Péter építész tervei alapján – megvalósítása a mostani helyzetben várat magára, ám az épületen elvégzendő sürgős munkákat befejezik. „Mellékszál, de fontos: hosszú évek alatt alakult ki az alapítványunkkal dolgozó mesterek csapata Kárpátalján. Ha a jelenlegi háborús helyzetben nem adunk nekik munkát, súlyos anyagi helyzetbe kerülnek, vagy pedig otthagyják a pályát. Meg kell tartanunk, segítenünk kell őket, mert később is szükségünk lesz a szakértelmükre” – mondja Diószegi László.

Az alapítvány másik nagy büszkesége az elmúlt évből Magyarvista: a kalotaszegi faluban feltárták Erdély legrégebbi fa- és tetőszerkezetét. Mint a nemrég elvégzett dendrokronológiai vizsgálatokból kiderült, a templom mestergerendája és tetőszerkezete az 1300-as évekből származik.

Nem ázik tovább Pókafalva református temploma