Csíkmenaság (vagy Csíkménaság) Csíkszeredától 13 kilométerre fekszik az erdélyi Hargita megyében. Hatszáznegyvenkét lakosából a legutóbbi népszámláláson 629 vallotta magát magyarnak.

A településen áll az értékes épített emlék, az Adorján család kúriája.
A XVIII. századvégi épület a lófőszékelyi státus szimbóluma, a híres Fiság-menti népi építészet háromosztatú műremeke. Kőpince fölé, kőalapozásra épített boronaépület, amely a székelyföldi ereszes házak alaprajzilag legfejlettebb típusához tartozik. Az „eresz”-ből két oldalra egy-egy lakószoba – első ház és hátsó ház – nyílik, mögöttük hálókamarával. Egyediségét a lakószobák födémszerkezete (profilozott faragott gerendákra fenyőágmintában fektetett deszkafödém), illetve sártapasztásból formázott indás-virágdíszes reprezentatív déli és nyugati homlokzatai adják.

A kúria – feliratos gerendája alapján – 1797-ben épült. A „régi ház” pincéjét megtartva az újabb födémgerendákon olvasható feliratok szerint 1835-ben épült újjá, anyagának csaknem teljes, eredeti helyén való felhasználásával. Ekkor bővült a kúria az utca felé új térrel – az „első házzal”. A kelet-nyugati tengelyre illeszkedő épület déli és keleti oldalához 1839-ben építettek faragott oszlopos tornácot. A ház délnyugati sarkán álló székelykaput a szemöldökfán olvasható felirat szerint 1828-ban emelték. A kapu Hargita megye tíz legrégibb műemlékkapujának egyike, de értékét nem csak régisége, hanem szerkezete, kidolgozottsága, díszítése és latin felirata is növeli.

A magára hagyott Adorján-kúria állapota 2000-re életveszélyessé vált, több födémgerenda beszakadt, szerkezetében megjelent a könnyező fagomba. A kiemelkedő jelentőségű műemlék tulajdonjogát a Csíki Műemlékvédő Egyesület szerezte meg az épület teljes helyreállításának és újra használatbavételének céljával. A 2000-es évek elején az épület felmérését, építéstörténeti kutatását végezték el, sürgősségi beavatkozásként a faanyag fertőtlenítése, szerkezeti javítások, a tornác megmaradt elemeinek összegyűjtése, majd az épület zsindelyhéjalása történt meg.

A magyar kormány kezdeményezésére indított, és a kormány által finanszírozott Rómer Flóris Terv 2017-es támogatása hozzájárult a kúria teljes körű felújításának megkezdéséhez: elkészült az épület teljes építészeti felmérése, ennek során a már meglévő régészeti tanulmány kiegészítése, aktualizálása, elkészültek a helyreállítási tervek.

A folyamatos magyar kormányzati támogatással jelenleg is folynak a kivitelezési munkák: 2020 szeptemberére megvalósult a pince és kőfalazatok teljes helyreállítása, a halszálkás mennyezetek újraépítése, októberre elkészült a nyílászárók javítása-cseréje és a boronafalak tapasztása a homlokzati faldíszek formálásával.

Rövidfilm a gyulafehérvári reformátusokról
A Rómer Flóris-terv - Megújuló épített örökség a Kárpát-medencében című konferencia sajtóvisszhangja