Feketegyarmat Arad megyében, a Fekete-Kőrös mentén a román magyar-határ közelében található.

A török hódoltság pusztításai és a terület lakosságának elmenekülése következtében a Fekete-Köröstől délre fekvő egykori Zaránd és Arad vármegyékben mára szinte hírmondónak sem maradt középkori egyházi épület, mindössze néhány épületrom illetve újkori köntösbe bújtatva két református templom tartozik ebbe a kategóriába. Ezek egyike Feketegyarmat református temploma.

Feketegyarmat eredetileg a Szent Szűz tiszteletére szentelt templomának első közvetett említése a pápai tizedjegyzék adata 1332–36-ból. 1555-ben a közben reformátussá lett templom a nagyzeréndi egyház filiáljává vált. Az egységes belső terű teremtemplom sorozatos átépítések nyomán nyerte el mai, a hajóban középkori falazatokat is őrző formáját. A 19. század elején lebontották szentélyét és kelet felé bővítették. 1818 és 1821 között épült fel a nyugati homlokzati torony, majd 1862 körül kerültek elő rövid időre a templom középkori falképei, melyeket vissza is meszeltek. Sokáig csak Kallós Kálmán feliratokat is megőrző 1862 évi másolatából volt ismert a déli hajófal két képe: egy Mettercia és Szent György legendájának a sárkányt legyőző lovagos jelenete.

A templom helyreállításának előkészítése folyamán még a 2000-es évek elejétől falkutatásokat és régészeti feltárást végeztek. Ezek nyomán kiderült, hogy a műemléképület magába foglalja egy XIII. századi templom  hajójának hosszanti falait, melyek belső felületét északon és délen is falképek díszítik. 2008-ban megszületett a helyreállítási terv, 2013-ban elkészült a külső homlokzatok restaurálása, majd 2015-2016-ban megtörtént a belső falak vakolatcseréje, a síkmennyezet elbontása és új kazettás mennyezet felszerelése.

A 2015-16-os újabb kutatások tisztázták a korábbi templom alaprajzát, valamint azt, hogy az északi hajófalat is – egyelőre tisztázatlan ikonográfiájú – falképek díszítik. A 2016-os év végén megtörtént a műemléképület helyreállításának utolsó fázisa, új téglapadló kialakítása. A korábbi, öntött cementlapokból készült padló felbontása után kisebb régészeti feltárásra került sor, majd november-decemberben elkészült a részben kétszer préselt, részben klasszikus tömör műemléktéglákból kialakított padló, alatta kavics- illetve homokággyal, köztük geotextil fóliával. Ezen kivitelezési fázist követően egy feladat maradt hátra a teljeskörű helyreállításban: a templomhajó gótikus falképeinek restaurálása.

2017-ben a templom helyreállításának utolsó fázisát képezi a középkori falképek teljes feltárása (északi fal), illetve tisztításuk és restaurálásuk.

A Teleki László Alapítvány megbízásából, a beavatkozás során, megtörtént a hajó északi falának teljes feltárása. A feltárás során eltávolításra került a falképes vakolatot fedő későbbi értékkel nem bíró vakolatfelületek, a középkori vakolat hiányainál pedig a téglafalazatig az utólagos vakolatok. Sor került továbbá a déli fal szószék melletti töredékének feltárására is. A feltárás során mechanikus úton eltávolításra került a festett felületet borító 2-2,5 cm vastag egységes vakolatréteg. A feltárást követően sor került a falképek tisztítására, rögzítésére, helyenkénti tömítésére.

A kivitelezést a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Műszaki Osztályának felügyelete mellett a szilágynagyfalui Frudalma Construct Kft végezte.

Falképrestaurátor: Imago Picta Kft – Kiss Lóránd